A
szegedi párbeszéd
névadó találkozóján elhangzottak akkor hasznosulnak, ha azokat feldolgozzuk és témánként közzétesszük. Ez a célja a jelen írásnak is, meg az előzőeknek is.
A cikksorozatból elsőként megjelent "
A sumer-magyar valóban nem vita többé
" c. írásomban http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=81501 a következőket írtam: "a szegedi párbeszéd alkalmával ... Kozmács István a szentgyörgyvölgyi tehénszobor ... feliratait elemezte. Várható, hogy a hasonló alkalmak szaporodnak és ez hasznára lesz a nemzeti írástudománynak."
Kozmács István a következőképpen szólt hozzá a fenti híradáshoz a cikkhez kapcsolódó fórumban:
"Kár, hogy Varga Géza" - írta a budapesti hun fibuláról szólván, de általános érvénnyel - "a rovásos emlékeket is mai magyarul olvassa el." - majd röviden kitért a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor feliratára is - "Ami meg a tehenet illeti, arról beszéltem, hogy az általa adott magyarázat tökéletesen téves."
Kozmács István a találkozón ennél valamivel többet is mondott e rendkívüli jelentőségű nyelvemlékünkről, de azt mindeddig nem foglalta kerek cikkbe (vagy azt nem volt szerencsém olvasni); kritikájának a találkozón bemutatott vázlata pedig nem áll a rendelkezésemre. Álláspontját a fentiekből és az emlékezetemből kell felvázolnom mindaddig, amíg az írásos vázlatot az ígéretének megfelelően meg nem kapom.
Mai magyarul olvasom-e a tehénszobor rovásait?
Elsőként azt a meglepő állítását kellene megértenem, miszerint a tehénszobor olvasata mai magyarul lenne.
A szár ugyanis ma úr-nak hangzana s ezt említettem is a találkozón. Ezt a szár olvasatot támogatja a székely írás "sz" betűjének hangalakja. A székely "sz" akrofóniájának rekonstrukciójával, és a képi tartalom figyelembevételével egy szár hangalakú és "növényi szár, király" jelentésű szóhoz jutunk el. Ezt megerősíti az a tény, hogy a jelet a szobrocskán oda helyezték (a fejre), ahol a méltóságjelölők helye van. Ez a szár a korábban sumernek, ma inkább akkádnak tartott, nemzetközi párhuzamokkal rendelkező sar, sarru "király" szónak is megfelelője - s ez alátámasztja a szár olvasatot. A hettita tar és a magyar teremtő szavakra alapozott megfontolások alapján feltételezhető egy szóeleji t-sz hangváltozás, vagy szóhasadás, azonban nincs elegendő okunk arra, hogy a tehénszobor fején lévő jelet tar-nak olvassuk.
A ten pedig ma teng, tengely, tenyész, Isten, esetleg Athéné is lehetne. Az olvasatom mindezek közös őse.
A sarok mai szóalak, amitől az eredeti ejtés valóban eltérhetett - de az eltérésre nincs adatunk, ezért be kell érnünk a sarok hangalakkal. A rendelkezésünkre álló szójel nem ad sokkal bővebb felvilágosítást a korabeli kiejtésről. A székely és az ótürk írásban az "s" rovásbetű felel meg a tehén lábain lévő jeleknek s ez meghatározta az olvasat lehetőségeit. A jeleket azért tették a tehén lábaira, mert e zoomorf világmodellben a sarokoszlopok tartják az ég boltozatát. Ennek megfelelően a sarok szójel vagy a felülnézeti világmodellek sarkain, vagy a szembőlnézeti világmodellek forgástengelyének tövében (az égigérő fa alatt) látható. A magyar sarok szó mindkét jelentésnek megfelel (az asztal és az ajtó sarkát egyaránt jelöli). A találkozón jeleztem, miféle etimológiára számíthatunk a sarok szó esetében. Rokon Heraklész nevével is. Az ókori szerzők említik Heraklész oszlopait, amelyek a világ végén találhatók - s aligha véletlen, hogy ezen a tehénszobron a sarok jel éppen a világ végén lévő oszlopokat jelöl. A sarok szó a találkozón általam mondottak szerint egyrészt a szár "király" szóból, másrészt az Ószövetségben is említett Óg király nevéből áll.
2/a. ábra. A marosgombási honfoglaláskori felülnézeti világmodell sarkain olyan sarokszimbólumokat látunk, amelyek a székely "o/ó" (Óg) és "s" (sarok) közötti átmenetet képviselik
Az ég szóval ugyanez a helyzet. Ha egykor esetleg másképpen hangzott is az ég szavunk, arról a rendelkezésre álló szójel nem árul el többet.
Összességében azonban nem mondható el, hogy mai magyarul olvasnám el a tehénszoborba vésett 7500 éves szójeleket.
A szójelek a szó azonosítására alkalmasak, de a szó pontos hangalakjáról nem tájékoztatnak. Mint minden írásrendszernek, e szemünk előtt feltáruló kőkori írásnak is vannak korlátai. Ha az angol írásban a mai napig sem sikerült megoldani a hangok következetes és egységes jelölését, akkor ne kérjük számon ezt egy 7500 éves hieroglifikus feliraton.
Az olvasatomat meghatározza az ismert székely jelek hangalakja is, azaz csak annyira lehet archaikus a kiolvasott hangalak, amennyire azt a székely párhuzamok megengedik. A hangzósítás pontosítása újabb régészeti leletek és nyelvészeti következtetések segítségével képzelhető el.
Egy nyelvésznek határozottabb elképzelései lehetnek e szavak néhány ezer évvel ezelőtti alakjáról, ez a határozottság azonban nem jelent egyúttal megbízhatóságot és nagyobb pontosságot is. A finnugrisztika álláspontja téves előfeltevésekre épített következtetésláncokon alapszik. A "feltárt" szabályos hangváltozások - amelyeket figyelembe vehetnének - talán nem is érnek le a tehénszobor koráig. Vélük szemben ezek a jelek olyan tények (elolvasható nyelvemlékek), amilyenekkel a finnugrisztika nem rendelkezik.
Kozmács István nem adott archaikusabb hangalakokat az olvasatom helyett. Megelégedett egy kijelentéssel, amelyik nem felel meg a tényeknek.
2. ábra. A tehénszobor nézetei a jelekkel
Az ég szójel magyarázata
A tehénszobor hátán lévő és a székely írás "g" betűjéhez hasonló jelről Kozmács István azt kérdezte a találkozón, hogy az miért jelentené az ég szót?
A 3. ábrán látható szentgyörgyvölgyi jel a székely "g" megfelelője. A "g" rovásjel az ég szójeléből keletkezett, amit a kínai lolo írás ég szójelével való egyezése és a jel képi tartalma is alátámaszt.
A székely "g" betű és a lolo ég szójel ugyanis egy kőkor óta általánosan elterjedt ábrázolási konvenció megvalósulása. Ez a sok változatban ismert kép az eget tartó fát mutatja. A fa a magyar ősvallásban - Berze Nagy János kutatásai alapján - az Istennel azonos, amit az ábrázolások elemzésével és a mitográfia adataival igazolni is lehet.
3. ábra. Az ég szójel a tehénszobor hátáról
4. ábra. A kínai lolo írás ég szójele
5. ábra. A székely írás "g" betűje; a fa itt a székely rovásírás "sz" ( szár "úr") jelével rokon
6. ábra. Hettita fémplakett az eget tartó fa ábrázolásával; a fa itt kettőskereszt alakú; a kettőskereszt a székely írás "gy" ( Egy "szent") jelével rokon
Az nt/tn rovásjel magyarázata
A tehénszobor farka alatt lévő Ten jellel kapcsolatban Kozmács István azt kérdezte, hogy miért lehet ezt a jelet egyszer nt-nek, egyszer meg Ten-nek olvasni?
Kozmács István kérdése jogos, mert a kérdéses jel nevét a nikolsburgi ábécében nt-nek írták. Németh Gyula és társai még csak ennyit tudtak erről a jelről.
Azóta azonban megszaporodott a tudásunk e tárgyban. Például az énlakai ligatúra alapján azt tudtuk meg, hogy ez az "n" és "t" betűkből alkotott ligatúra a Ten szójele. A székely írásról meg az derült ki, hogy csak a rótt emlékekre (és a rovástechnológia korszakát követő átmeneti időszakra) igaz a jobbról balra haladó sorvezetés, azt megelőzően a balról jobbra haladó volt az írásirány. Ez a felismerés tette elolvashatóvá az énlakai Egy Usten ligatúrát, amelyben a nikolsburgi "nt" jel a Ten szót képviseli (ha balról jobbra olvassuk a ligatúrát).
Azaz a jelet valóban kétféleképpen olvashatjuk. Az Antal ligatúrában az újabb szokásnak megfelelően "nt"-nek, az Isten "ős Ten" szóban azonban a kőkori eredetű, de a szkítáknál és a honfoglalóknál is kimutatható hagyománynak megfelelően Ten- nek kell olvasni.
A tehénszobor esetében természetesen a Ten olvasat a megfelelő. Ezt a szobron (a nemiszerven) való elhelyezése és a tenyész szavunkkal való összefüggése is alátámasztja.
"Tökéletesen téves" lenne a magyarázatom?
Amiképpen a puding próbája az evés, aképpen az írásemlékek megfejtésének próbája az olvasat értelme. Ha a jelek elolvasásával értelmes eredményre jutottunk, akkor a magyarázat jó. Az általam adott olvasat alapján megértjük a neolitikus világmodell szerkezetét s ennek az ősvallási elkélpzelésnek ismerjük a párhuzamait Egyiptomtól Kínáig. Már pedig, ha ez az olvasat beleillik a környezetébe és nem is képzelhető el nála jobb magyarázat - akkor az a tudomány legújabb álláspontjának tekinthető.
Persze a tudományos eredmények nem örökérvényűek. Elvileg jöhetnek új szempontok, talán egyszer készülhetnek pontosabb olvasatok is a szentgyörgyvölgyi tehénszobor jeleiről is. Ezeket arról lehet majd megismerni, hogy a létező és vonatkozó összes adatra épített hipotézis önmagát erősítő rendszert alkot. Azaz sokkal több jelzők osztogatásánál.
Összegzés
"Kár, hogy Varga Géza ... a rovásos emlékeket is mai magyarul olvassa el."
A szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójeleinek olvasata és magyarázata kivételes, sehol másutt nem tapasztalható módon enged bepillantást a 7500 évvel ezelőtti magyar nyelvbe, a tehénszobron elvasható szavaink etimológiájába.
