Azért fogalmazunk múlt időben, mert a jelenről nincsenek pontos adataink, a jövőbe pedig nem látunk. Sejtéseink ugyan vannak, de arról nem illik cikket írni.
A kép csupán illusztráció, mindennemű hasonlóság bármelyik vagyonőr cég egyik- vagy másik tisztségviselőjével teljességgel kizárható, vagy csupán a vak véletlen műve
(a kép nagy felbontású változata - vagy hasonló stílusú portré valamelyik ismerősről - megrendelhető; a bevételt a munka- és jövedelem nélküli éhező vagyonőr megsegítésére fordítjuk)
Az OMMF egy központi hivatal, amelynek irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el. Jogállását, feladat- és hatáskörét az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.
Akármilyen gondosan vizsgálná is az olvasó ezt a kormányrendeletet, nem találna benne olyan passzust, ami alapján az OMMF jogszerűen támogathatná egyes vagyonőrzéssel foglalkozó cégek éveken át tartó, folytatólagosan és bűnszövetségben elkövetett adócsalását.
Mégis némi joggal merül fel a kérdés az olvasóban, hogy a szinte az egész vagyonőr szakmát és más szakmákat is érintő, alvállalkozókra épülő adócsaló ejárás hogyan alakulhatott ki és maradhatott fenn napjainkig a hatóságok és a törvényhozás jóváhagyása, vagy bűnös mulasztása nélkül?
Ezek a vagyonőrző cégek a vagyonőrök többségét nem közvetlenül alkalmazták, hanem alvállalkozók láncolatán keresztül. A vagyonőrt alkalmazó végső alvállalkozó nem fizette be a vagyonőr után a bérterheket és nem tartotta be a munkaügyi jogszabályok jó részét sem (például nem adtak fizetett szabadságot). Az ellenőrzések és a nagy lebukások elkerülésére félévenként, vagy évenként a végső (vagy akár közbülső) alvállalkozás megszűnt és eltűnt a vagyonőr és a hatóság látóköréből.
Persze csak a formális jog szerint és a jogi személyiséget tekintve, mert a fel- és eltűnő cégeket működtető, a vagyonőröket ténylegesen irányító természetes személyek folyamatosan tovább léteztek és tevékenykedtek, vagy inkább tevékenykednek máig.
Ebből az érdekes ügyből most csak arra a lehetőségre figyelünk fel, hogy nem zárható ki ennek a nyilvánvalóan (persze csak a magamfajta joghoz nem értő mezei állampolgár szemében, mert a bíróságok agyának srófja esetleg másképpen is járhat - ezért kérjük a nyájas olvasót, hogy ne fogadja el ezt az álláspontot) bűnszövetkezetnek minősíthető eljárásnak a nem nyilvános hatósági jóváhagyása sem.
A Népszabadság adta ugyanis hírül 2009. március 24-én, hogy három hónappal meghosszabbították Papp Istvánnak, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség decemberben letartóztatott vezetőjének az előzetes fogva tartását.
Az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a nyomozás érdekeire hivatkozva részleteket nem kívánt nyilvánosságra hozni a hónapok óta tartó eljárás állásáról. Még azt sem, hogy mikorra várható a nyomozás befejezése. Az NNI egy nevének elhallgatását kérő munkatársától úgy értesült a Népszabadság, hogy a közelmúltban megváltoztatták Papp és Cseke gyanúsítását. Négy hónapja hivatali visszaélésért indítottak eljárást ellene: Papp István éppen évértékelő sajtótájékoztatójára készült, amikor az NNI nyomozói az irodájában őrizetbe vették, házkutatást tartottak, majd megbilincselve kivezették a munkavédelmi főfelügyelőség székházából.
Valójában egy bejelentés nyomán akkor már hónapok óta vizsgálódott a rendőrség. A Hír Tv már áprilisban beszámolt arról, hogy visszaélés gyanújával nyomoz a rendőrség a munkaügyi főfelügyelőségnél. November közepén őrizetbe vették a közép-magyarországi regionális munkavédelmi felügyelőség négy vezető munkatársát, majd Papp és Cseke őrizetbe vétele, és letartóztatása következett.
A gyanúsítás szerint egyes cégeknél felsőbb utasításra nem is vizsgálódhattak az OMMF ellenőrei. A rendőrség egyelőre nem tudja, pontosan hány esetben tiltották meg (és kik) a munkaügyi ellenőröknek "bizonyos cégek" ellenőrzését. Eddig idézzük a híradást, amire az olvasó bátran rákereshet a neten, mert több hírt is talál az ügyről. Ennyi nekünk elegendő is ahhoz, hogy meglóduljon a képzeletünk. Lenne ugyanis néhány javaslatunk, amikor a cégnevek listáját állítják össze a rend őrei.
Amikor azonban a képzelet nagyon meglódul, a cikk írását abba kell hagynunk.
Ez a csend egyébként megfelel a rendszerváltás logikájának is. Hiszen amikor bizonyos egetverő bűncselekmények (például az olajszőkítés) esetében közel jutottunk a megoldáshoz (a rendszerváltás fő szereplőihez és céljához: Magyarország multinácik általi kirablásához és felszámolásához), akkor államérdekre hivatkozva titkosították az eredményeket.
