A székely írás elődje a bronz és vaskorban széles körben elterjedt volt. Jeleit, jelképeit ismerték a Kaukázustól délre és északra is.
Hettita fémplakett az eget tartó, kettőskereszt alakú fa rajzával; az urartui hieroglif írás képjele; hurrita pecséthenger kettőskereszt alakú, napos-holdas világfával; hurrita stílusú relief az Assur-templom kútjából kettőskereszt alakú istennel; a sumer „herceg” és a kínai „király” szójel
ábra. A Közel-keleten született meg a kettőskereszt alakú, eget tartó világfa képzete, amely a magyar címer és a székely írás kettőskereszt alakú „gy” (Egy) jelében őrződött meg napjainkig; a napos-holdas világfát jellegzetes urál-altáji képzetnek tartják; a magyar ősvallás az égigérő fát az istennel azonosította; a magyar címer halmokon álló kettőskeresztje az (égi eredetű) királyi méltóság jelképe volt
A tiszalöki bögre és a paziriki szőnyeg hasonló jelképe a „magas” szójelével és a „Jóma” ligatúrával
2. ábra. Szkíta "magas jó kő" és „magas Jóma kő” (balról jobbra olvasható) ligatúra
Az ottlakai szkíta korong (a székely „f”, „ly”, „gy”, „ó”, és „t” megfelelőjével); szkíta korong Kelermeszből (a székely „f” és „ak” megfelelőjével); pártus kori örmény tál Armavirból (a székely „m” és „ty” párhuzamával)
Krími szkíta korona „Isten” (ős Ten) szójele; valamint az „ős” és a „ten” szójel a koronáról és a nikolsburgi székely ábécéből
4. ábra. Az „Isten” szójel; magyar nyelvemlék a szkíta korból
Minuszinksz vidéki szkíta sztélé a székely jelek megfelelőjével; a székely „b”, „ü" és „ly” jel (Thelegdi Jánostól, Székelydályáról és Bél Mátyástól)
5. ábra. Hérodotosz jegyezte fel a szkíta napisten, Oitoszürosz nevét, amely a sumer Utu sar „Idő király” és a magyar Üdő úr kifejezéseknek felel meg; a székely „ü” (Üdő) jel a sugaras Napot ábrázolja – ebből következőleg az ábrán látható sztélé a szkíta Oitoszür bálványa lehet; a „ly” a napot jelképezi lyuk (kút, forrás) formájában; a „b” a világ belsejével azonos fiúisten jelképe
Permi ékszer a „Föld” szójellel; uráli medveidol (a szentgyörgyvölgyi tehénszobor térbeli világmodelljének párhuzama) a „jó” és az „ég” szójelével; uráli jelvény a „magas” szójelével; uráli turul és antropomorf fémidol az „ős” szójellel; obi-ugor kéregtál a „Jóma” ligatúrával
