Amikor a székely írás sorvezetésén országos vita bontakozik ki, akkor érdemes tisztázni, mitől is függ, mikor kell jobbról balra és mikor ellenkezőleg írni a jeleket.
Egy írás sorvezetése általában nem alkalmazóinak nemzeti hovatartozásától függ. Azt sem állíthatjuk, hogy egy írásrendszernek csak egyetlen sorvezetése lehet; mert egy írásrendszeren belül többféle sorvezetésre is találhatunk példát. Különösen igaz ez az olyan – évezredeken át használt, több íráshordozót alkalmazó írásrendszerek esetében – mint a székely írás. A székely írásemlékeken a balról jobbra menő, a függőleges, a körben haladó és a jobbról balra menő írásirányra is van példa.
1. ábra. A titkosírásnak szánt s ezért szándékosan eltorzított (balról jobbra és tükrözött betűkkel írt) konstantinápolyi felirat nem alkalmas az írásirány és a jeltükrözés szokásának illusztrálására; ez az egyetlen felirat, amelyik balról jobbra tart, s amelynek a jeleit tükrözték
A székely írásrendszerről ennek ellenére általában azt tartják, hogy jobbról balra halad a sorvezetése. Ezért a téveszméért a kutatás évszázados elhanyagolása, a katonai megszállásokra visszavezethető tudatos történelemhamisítás a felelős. Az értelmiség nem képes árnyalt megállapításokra az írásirányt illetően – mert nem ismeri a székely írás valódi történetét. A székely írástörténetet nem szűkíthetjük le egyetlen rövid, összefüggéseiből kiszakított korszakra. Meg kell értenünk az írástörténeti folyamatokat, amelyeken az írásrendszer a fejlődése során végigment. S akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a sorvezetés az írástechnológia következménye, amelynek az írástechnológiától függően változnia kell. Például a fába rótt írástechnológiának – mint azt Sebestyén Gyula felismerte – a jobbról balra menő írásirány felel meg. Ezért a javasolt sorvezetés meghatározásakor elsősorban az írástechnológiára és annak változásaira (az írástörténeti folyamatra) kell figyelnünk.
A székely írás kőkori sorvezetése – a homokszórásnak, a sziklarajznak és a festésnek köszönhetően – balról jobbra haladó volt. Ez megállapítható a Jóma ligatúra alapján, amely a kőkorból maradt ránk.
2. ábra. Az afrászijábi tál (IX-X. század) felirata balról jobbra halad, a jeleit nem tükrözték
A fémkorszakokban a kés lehetővé tette a rovástechnológia alkalmazását, ezért a székely írás sorvezetése részben megváltozott: a fába rótt emlékeken jobbról balra irányuló lett; a képszerű, festett emlékeken pedig továbbra is balról jobbra haladó maradt. A klasszikus székely íráshasználat korában a rótt technológiának köszönhetően a jobbról balra tartó írás volt általános a köznapi íráshasználatban.
3. ábra. Zakariás János jezsuita szerzetes levele1756-ból; a rovásbetűkkel írt latin szavak sorvezetése balról jobbra irányul, de a jeleket nem tükrözte
E klasszikus gyakorlatot örökítették meg a korabeli tudós feljegyzések. Ezek azonban csak a rótt emlékekről és az azt követő átmeneti korszakról, annak is a köznapi íráshasználatáról tájékoztatnak. A bútorfestők és a fazekasok ekkor is gyakorolták az eredeti balról jobbra haladó írásirányt. A tojásfestők és a fazekasok esetenként a körben haladót is alkalmazták a világmodellekben. A fejfákat jelekkel ellátó ácsok meg – szükségképpen – a függőlegeset. Ezeket azonban a tudós leírók díszítésnek vélhették és nem vették figyelembe. Ez nyilvánvalóan téves álláspontot eredményezett, ezért a megállapításaikat nem lehet a székely írás egészére vonatkoztatni. A magyar nyelv ugyanis megőrizte annak bizonyságát, hogy az írásunk eredetileg képírás volt (pl. írás szavunk „írás” és „rajzolás/festés” jelentésű). Ezért a székely írás fogalmát nem lehet a lineáris, köznapi írásjelek alkalmazására leszűkíteni. Amint az írásirányt sem határozhatjuk meg csupán a klasszikus (rótt) íráshasználatra alapozva.
A klasszikus székely íráshasználat korában is több jelét látjuk annak, hogy a fába rovás visszaszorulásakor, a papír térhódításakor megindul a sorvezetés visszaváltozása és egyre több balról jobbra irányuló emlék születik (ahogyan ez a latin és a görög írás esetében is bekövetkezett annak idején).
4. ábra. Az alsópáhoki tál "jó Ra(gyogó) Isten" felirata balról jobbra halad, de a jelek nincsenek tükrözve
A modern alkalmazás időszakában sorra születnek a balról jobbra haladó írásemlékek. Például Csete Ildikó ópusztaszeri templomi zászlófelirata, vagy a körmendi honfoglalási emlékmű kőbe vésett rovásfelirata is balról jobbra halad. A szokásos szövegszerkesztőkkel írt és kinyomtatott rovásbetűs szövegek is balról jobbra haladnak. Nincs okunk, hogy ezt a természetes írásváltozási folyamatot mesterségesen megakadályozzuk – mert ezzel a székely írást természetellenessé, nehezebben alkalmazhatóvá tennénk.
A Hosszú Gábor, Libisch Győző, Szakács Gábor és Friedrich Klára által fémjelzett budapesti csoport nem ismeri a székely írás történetét. Több példa van arra is, hogy tudatosan kirekesztik a székely íráskorpuszból az elméleteiket cáfoló írásemlékeket. Például Libisch Győző szándékosan hagyta ki a rováskorpuszából a budapesti hun jelvényt, amelynek balról jobbra haladnak a jelei. Ez a csoport megalapozatlanul hirdeti, hogy az írást elsősorban jobbról balra kell vezetni. Ez csak a fa íráshordozó és a rovástechnológia esetében igaz. A papír és a számítógépes íráshasználat esetében a jobbról balra menő írásirány erőltetése végzetes félreértés, amely a korai emlékek és az írástörténeti folyamatok nem ismeretéből fakad.
5. ábra. A budapesti hun jelvény (V. század) "éSZAK" felirata balról jobbra halad, de a jeleit nem tükrözték
A Unicode a számítógépre és – nyomtatott szövegek esetében – a papírra vonatkozó szabály; ezért az Unicode szabványban csak a balról jobbra tartó sorvezetés helyes, az ellenkezője értelmetlen.
6. ábra. A békéscsabai karika (XI-XII. század) szövege balról jobbra halad, a jeleit nem tükrözték
