Írástörténet

A székely írás jelsora és jeleinek száma

Rovó - 2009.03.16 11:17

A székely írásnak nincs felmérve a jelkészlete. A székely írás eredeti jelsora történelmi értéket képvisel.

A modern (XX. és XXI. századi) íráshasználat kevés kivételtől eltekintve a betűkre korlátozódik. Az írás mai alkalmazói lényegében nem tudnak arról, hogy a székely írásnak szójelei és mondatjelei is vannak. A publikációk kerülik a szótagjel, szójel és mondatjel kifejezések használatát. Helyettük többhangértékű jelekről, ligatúrákról, esetleg "rejtélyes capita dictionum"-okról beszélnek. A székely írást a szerzők rendszerint betűírásnak határozzák meg és jelsorát ábécé-ként emlegetik.

A tények azonban ezt nem engedik meg.

1. ábra. A nikolsburgi ábécé jelei

Az 1400-as évekből származó nikolsburgi ábécében 46 jelet találunk. Ebből
- betű 29 db (a, b, c, cs, d, j, e, f, g, gy, h, i, l, ly, m, n, ny, o, p, r, zs, s, t, u, v, ö, ü, sz, z);
- szótagjel 13 db (enc, eck, encs, end, aty, ety, ak, unk, nj, emp, ek, zt, st),
- szójel legalább 3 db (us "ős", ent "Ten", engy "nagy"),
- mondatjel 1 db (tprus "tapar us" = "szabír ős").

A nikolsburgi "ábécé" (valójában vegyes, a betűkön kívül szó- és szótagjeleket is tartalmazó jelsor) a székely írás eredeti, több ezer éves sorrendjét őrízte meg. Egymástól el nem különítve sorolja fel a betűket is, meg a többhangértékű jeleket is. Ez a sorrend az ugariti ékírás és a kazár írás jelsorának közeli rokona - azaz a legkorábbi latinos jellegű jelsornak felel meg, egy 4000 éves hagyomány képviselője. A jelek többnyire istennevekből, vagy istenek jelzőiből származnak; sorrendjüket azok ősvallási tartalma, rangsora határozhatta meg. Ugyanez a rendező elv figyelhető meg a csukcs szójelek sorrendjében is (mindegyik esetben az isteni triász tagjait azonosíthatjuk a jelsor elején). E történelmi jelsort csak a nikolsburgi "ábécé" őrzi, minden további székely ábécé - a kor tudományos ízlésének megfelelve - a latin ábécé sorrendjét követi.

2. ábra. A nikolsburgi ábécé kézirata; a székely írás eredeti jelsorrendjét őrizte meg; nincs benne külön jele a rövid és a hosszú magánhangzóknak, ezért szükséges a kiegészítése

3. ábra. A nikolsburgi ábécé jelsorrendjének összehasonlítása az ugariti ékírás, az etruszk, a latin, a kazár, a föníciai, az arameus, a pehlevi és a görög ábécé jelsorrendjével

Thelegdi János 1598-ban írt, a tudományos leírás kezdetének tekinthető latin nyelvű művében, a Rudimentában, 65 székely jelet sorol fel a következő csoportosításban:

- "Az erdélyi székelyeknek összesen 32 betűjük van" (23 mássalhangzót és 9 magánhangzót mutat be).

- Van a székelyeknek néhány, rövidség okáért feltalált szótagjegyük, midőn a magánhangzók a mássalhangzók oldalához csatoltatnak" (21 ligatúrát mutat be).

- " Van még más összevonás is, midőn két mássalhangzó magánhangzó nélkül csaknem egybekapcsolódik" (9 ligatúrát mutat be).

- " Van ezeken kívül még néhány hüllőkhöz hasonló szótagjegyük, a melyek nincsenek valódi betűkből összetéve. Ezeket a székelyek a szavak fejének (capita dictionum) nevezik" (3 jelet mutat be).


Thelegdi világosan leírja, hogy a székely írásnak a betűkön kívül szótagjelei is vannak. Megemlít egy harmadik jelcsoportot (a capita dictionumokat) is, amelyeket ugyan szótagjeleknek nevez, de amelyekről szójel voltuk belátható.


Thelegdi az eredeti székely jelsorrendet megbontja és a különböző típusú jeleket külön listákban közli.

A fentebb ismertetett két jelsor (a nikolsburgi ábécé és Thelegdi János jelsora) eltér egymástól, amint a további - itt nem ismertetett - székely jelsorok sem azonosak egymással. Egyik székely jelsor sem tartalmazza a székely írás valamennyi jelét, s mindegyik eltér a másiktól valamelyest.

A székely írás ismert jeleinek összes száma ezért 80-100 is lehet - amely nagyságrend a szótagírásokra jellemző. A jelek pontos száma azonban - több ok miatt - nehezen állapítható meg.

Egyrészt a ligatúraképzés lehetőségei miatt, amely további jelek felbukkanását valószínűsíti.

Másrészt a jelek képszerűsége okoz gondot. A természetes fejlődés során, képjelekből kialakult írásnak sok díszítésnek tűnő alkalmazása maradt ránk. Az elolvasható díszítések esetében pedig csak elhatározás kérdése, hogy írásjelnek tekintjük-e őket, vagy sem. Ezen okok miatt a múzeumok tárlóiban, a kötetek lapjain és kallódó tárgyak tömegén seregnyi jel vár még számbavételre.