A szegedi párbeszéd során Kozmács István megkérdezte tőlem, mit is jelent ez, volt-e Hunfalvynak pálfordulása?
Kozmács István
a
szegedi párbeszéd
alkalmával néhány cikkemről leszedte a keresztvizet, s ennek során
A hunok nyelve
című dolgozatomban megtalálta és szóvá tette a "
Hunfalvy
pálfordulása" kitételt is, amit ott nem magyaráztam meg. A kérdése jogos volt, abban a cikkemben írhattam volna egy lábjegyzetet, amely érthetővé teszi a mondanivalómat az olvasó számára.
Mentségemre szolgáljon, hogy azt hittem, ez a dolog köztudomású minden szakember és tájékozottabb érdeklődő előtt. Például ezt olvashatjuk az
Aranylant
portálon: (eredetileg) "
Hunfalvy
Budenzhez hasonló módon a török-magyar rokonság híve, az ural-altáji kapcsolat hirdetője. Nála állítólag Reguly Antal munkássága eredményezte a pálfordulást ..."
A
szegedi találkozó
alatt nem volt elegendő időm minden felvetés megválaszolására, ezért ezt most pótolom.
Hunfalvy
pálfordulásáról
Thúry József
turkológus írt talán elsőként 1879-ben (Krónikáink és a nemzeti hagyomány,
Századok
, 1879. 275-296). Hunfalvy 1864-ben még nagy értékűnek tartja a magyar krónikákat, de 1876-tól (Rössler 1871-ben megjelent tanulmányának hatására) megváltoztatja a nézetét. Így ír erről Thúry: "Azonban az 1876. évben új irányt kezdett nálunk Hunfalvy Pál a hazai krónikák történelmi értékének megítélésében, s ez az új ítélet úgy hangzott, hogy a magyar krónikáknak egész tartalma nem egyéb mesénél, s azok, mint ilyenek, teljesen hasznavehetetlenek a magyarok őstörténetére nézve."
Hunfalvy
korai álláspontját egy nyelvészeti és őstörténeti vonatkozású írása illusztrálja. Ezt írja Hunfalvy Pál a
Bábel tornya
c. cikkében:
"Másik nevezetes országnév a Kaszdim. Tudjuk a héber nyelvből, hogy ez a khaldéusok földjét jelenti. Oppert a kaszdimból származtatja a khaldi-t, mivel az asszíriai nyelvben l-re változik az sz. De Kaszdim "a turán nyelvben egyenesen Mesopotamiát jelent, = Sennaar" mert azt mondja, két a magyarban, deux és dim folyó, magyarban tó, tenger. - Mi itt is hozzátehetjük, hogy finnben kakt, mordvinban kavt, szürjänban, voltjákban kik, osztjáknak kát, vogulban kit, mind kettő. A dim-et pedig nem is hasonlítom a tóhoz, hanem azon számos folyónévhez, mely keleti Európában fordul elő,. p. o. a orosz Düna, Dvina, Don, a tatárok-nál Tin, Duna stb, mely nevekben régóta sejtek egy szótörzset, mely éppen folyót jelent."
Nem volt időm könyvtárba menni, de a fenti idézetet az interneten is megtaláltam, remélem kevés hibával. A "Bábel tornya" című cikke e szerint 1857-ben jelent meg (Budapesti Szemle, I, 424-444.).
Hunfalvy Pál
életében és tudományos nézeteiben tehát egy érzékelhető törés következett be, ami a kortársainak is feltűnt. A fentebbi idézet még az első időszakára jellemző.
Élete későbbi, meghatározó szakaszában azzal tette hirhedtté a nevét, hogy mereven és valódi ok nélkül tagadta a magyar krónikák állításait. Ez azonban nem volt mindig így - s ez talán nem köztudomású. A fent idézett munkájában ugyanis a "Mezopotámia" jelentésű Kaszdim földrajzi névről lényegében azt írta, hogy ebben a magyar két, kettő és a tó szavak megfelelője rejlik.
Hunfalvy ugyan nem fogalmazza meg az ebből adódó lehetséges történeti és nyelvi következtetéseket (mert azokat evidensnek tarthatta), de az olvasó számára nyilvánvaló lehet, hogy a nyelvi párhuzamai krónikáinknak a magyar őstörténet kezdeteire vonatkozó állításait támasztják alá, s nem a jugriai eredetünket. A krónikáink ugyanis
Nimród
ősapánk (s ezzel a magyarság) első lakhelyéül
Mezopotámiát
adják meg.
A cikk nyelvi kapcsolatokra vonatkozó álláspontja is érdekes. Ma ilyet jobbára csak a "dilettánsoktól" olvashatunk.
Nos ezt - a nézeteiben bekövetkező hátraarcot - értem "Hunfalvy pálfordulása" alatt.
Korábban a
magyar krónikák
és a nemzeti hagyomány hatása alatt állván olyan nyelvi adatokat talált, amelyek azt (a nemzeti hagyományt és a krónikáink állításait) alátámasztották. Későbbi munkásságára a
világosi fegyverletétel
és annak következményei lehettek egyre nyomasztóbb hatással. Azt ugyan, hogy a bécsi udvar fizetett ügynöke lenne, kifejezetten tagadta; s persze ez nem is bizonyítható, nem is volt szükségszerű (ha az egzisztenciális biztonságot jelentő akadémiai állását nem számítjuk ide).
A "tudományos" nézeteiben bekövetkezett irányváltás (ha úgy tetszik: pálfordulás) azonban jól dokumentálható.
