Írástörténet

Irodalomjegyzék

Rovó - 2010.02.15 17:56

A székely írás könyvtárnyi irodalma alig áttekinthető. Az alább következő kötetek csupán a jéghegy csúcsát jelentik. Némelyik alábbi mű a székely írás párhuzamát mutatja be.

Aczél Jó­zsef: Szittya-görög eredetünk, 1926., második kiadás: Turán Publisher, Garfield, USA., 1975.;

Barnett, Richard: The hierogliphic writing of Urartu (Bittel/1974).;

Bél Mátyás: De vetere litteratura Hunno-Scytha, 1718, Lipcse.;

Benkő Elek: Régészeti megjegyzések székelyföldi rovás­fel­iratokhoz, Magyar nyelv, 1994/2.;

Benkő Elek: A székely rovásírás, História, 1996/3.;

Bittel, Kurt: Anatolian Studies presented to Hans Gustav Goeterbook, Istambul, 1974.;

Bóna István: A hu­nok és nagykirályaik, Corvina, Bp., 1993.;

Buchholz, H. G. - Karageorgos, V.: Altégeis und Alt­kyp­ros, Verlag Ernst Wasmuth, Tübingen, 1971.;

Clark, Grahame: World prehistory in new perspective, Cambridge University Press, Cam­bridge, 1977.;

Csallány Dezső: A székely - magyar rovásírás emlékei, a Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve, Nyíregyháza, 1963.; Csernyecov, V. N.: Adalékok az obi-ugorok nemzetségi szervezetének történetéhez, Néptudományi Intézet, Bp., 1949., III. tábla.;

Debreczenyi Miklós: Az ősmagyar írás néhány hazai és oroszországi emléke, Bp., 1914.;

Di­rin­­ger, D.: Alfavit, Izdatyelsztvo Inosztrannoj Literaturü, Moszkva, 1963.;

Djakonov, I. M.: Tajnü dreb­nyih niszmen, problemi desifrovki, Moszkva, Izdatyelsztvo „Progressz”, 1976.;

Doblhofer, Ernst: Jelek és csodák, Gondolat, Budapest, 1962.;

Dorzs, D. - Novgorodova, E. A.: Petroglifü Mon­golii, Ulan-Bator, Izdat, Insztitut Isztorii Akademii Nauk Mongolszkoj Narodnoj Reszpubliki, 1975.;

Du Yaxiong: „Könyv” és „tea”: kínai kölcsönszavak a magyarban, Kapu, 1997/5., 33.;

Faulmann, Karl: Illustrierte Geschihte der Schrift, Wien, 1880.;

Fehér Géza: Balkáni és osz­mán ötvösség, I. rész: ezüstcsészék, Keletkutatás, 1995 ősz.;

Ferenczi Géza - Ferenczi István: Ma­gyar rovásírásos emlékekről, Művelődéstörténeti tanulmányok, Kriterion, Bukarest, 1979.;

Feren­czi Géza: Székely rovásírásos emlékek, Erdélyi gondolat, Székelyudvarhely, 1997.;

Fischer Károly An­tal: A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei, Hesler J. Könyvnyomdája, 1889.;

Flores­cu, F. B. - Mózes Tereza: Arta populara din regiunea crisana, I., Ceramica populara din reegiunea crisa­na, Oradea, 1967.;

Forrai Sándor: Küskarácsonytól sülvester estig, Múzsák, Bp., 1983.;

For­rai Sándor: Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig, Antológia Kiadó, Lakitelek, 1994.;

Galánthay Tivadar: A magyar ősírásról és a benne lévő gyorsírási elemekről, Gyorsírászati la­pok, Bp., 1913-14/9.;

Gelb, I. J.: A study of Writing, the foundations of grammatology, Routledge and Kegan Paul, London, 1952.;

Gelb, I. J.: Zapadnoszemitszkije szillabarii (Djakonov/1976/263);

Haas, Volkert: Hethitische berggötter und hurritische steindamonen: riten, Kulte und Mythen; Ver­lag Philipp von Zabern; Main am Rhein, 1982.;

Harmatta Já­­nos: Eltűnt nyelvek nyomában Közép-Ázsiában, Magyar Nyelv, 1996/4.;

Hoppál Mihály - Jankovics Marcell - Nagy András - Szemadám György: Jelképtár, Helikon Kiadó, Bp., 1990.;

Hoppál Mihály: Sámánok, Helikon Kiadó, Budapest, 1994.;

H. Tóth Imre: Konstantin-Cirill és Me­tód élete és működése, Budapest, 1981.;

Huszka József: A magyar turáni ornamentika tör­té­ne­te, Nyers Csaba kiadása, Bp., 1996.;

Ilon Gábor: Háromezer éves pénzek Csákánydoroszlóról, Körmendi Figyelő, Kiadja a Kör­men­di Kulturális Műhely. 1997., II. 25.

Jankovics Marcell: Csodaszarvas a csillagos égen; Csodakút, szerk: Pap Gábor, Pontifex Ki­adó. 1994.;

Jensen, Hans: Die Schrift, in vergangenheit und gegenwart, VEB Deutscher Verlag, Berlin, 1969.;

Karlgren, Bernhard: Grammata Serica Recensa, The Museum of Far Eastern Antiquities, Stock­holm, 1957.;

Kubarev, Vladimir - Zevendorzs, D.: Steinstelen aus der Westmongolei; Eur­asia Antiqua, 3., 1997.;

Labat, René: Manuel d'épigraphie akkadienne (Signes, Syllabaire, Ideogrammes), Office des editi­ons universitaires, Paris 1948.;

Levin, V.: Az Isszik-kurgán „aranyos embere”, Univerzum, 1982/6.;

Ligeti Lajos: A magyar nyelv török jövevényszavai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban, Bp, 1986.;

Makkay János: A tartariai leletek, Akadémiai Kiadó, Bp., 1990.;

Makkay János: Attila kardja, Ár­pád kardja, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szeged, 1995.;

Malonyai Dezsô: A ma­gyar nép művészete, V., Bp., 1922.;

Mandics György: Rejtélyes írások, Budapest, 1987.;

Meriggi, Pie­ro: O novom parakariijszkom piszme, Tajnyi drevhyih piszmen, problemi desifrovki, I. M. Dja­ko­nov, Izdatyelsztvo Progressz, Moszkva, 1976.;

Mészáros Gyula: Kelet-Európa néptörténete, II., Chat­tiak és Skythák, A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem Barátainak Egyesülete, Szeged, 1938.;

Nemeskürty István: Mi magyarok, Akadémiai Kiadó, Bp., 1997.;

Németh Gyula: A magyar ro­­vás­írás, A magyar nyelvtudomány kézikönyve, II. kötet, 2. füzet, MTA, Budapest, 1934.;

No­vot­ny Elemér, dr: Sumir nyelv - magyar nyelv, az Ősi Gyökér kiadása, Buenos Aires, 1978.;

Pataky László: Szkíta-magyar írásemlék egy bronzkori fokoson, Délmagyarországi Áram­szol­gál­tató Vállalat Híradója, 1971. V. sz.;

Pope, Maurice: The Origins of Writing in the Near East, Antiquity, XL, 1966.;

Püspöki Nagy Péter: A „rovásírás” írástani helye és szerepe a magyar műve­lő­dés történetében, Magyar herold, Nr. I. 1984., szerk: Kállay István.;

Püspöki Nagy Péter: A ma­gyar rovásírás eredetéről, Magyar Nyelv, 73/1977. 303-313.;

Ráduly János: Rovásíró őseink, Hazanéző könyvek sorozat, Firtos Művelôdési Egylet, Korond, 1995.;

Ráduly János: A rovásírás vonzásában, Hazanéző könyvek sorozat, Firtos Művelődési Egylet, Korond, 1998.;

Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép, Balassi Kiadó, Bp., 1996.;

Roe, Derek: Pre­his­tory an introduction, University of California Press, Berkeley and Los Angeles, 1970.;

Sándor Klára: A Bolognai Rovásemlék, Magyar Őstörténeti Könyvtár, Szeged, 1991.;

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i), Erdélyi Múzeum, 1996. 1-2. füzet.;

Sebes­tyén Gyula: Ro­vás és rovásírás, Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1909.;

Sebestyén Gyula: a ma­gyar rovásírás hi­te­les emlékei, Bp., 1915.;

Simon Péter: A székely írás eredetéről (Var­ga/1993/ 37).;

Szabédi László: A magyar nyelv ôstörténete, a finnugor és az indoeurópai nyelvek közös ere­de­­tének bizonyítékai, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974.;

Szekeres István: Őstörténetünk írás­je­lekben (Varga/1963/55).;

Szemerey Zsolt: Rovásírásunk gyakorlati alkalmazásáról, Eger, 1995., kéz­irat.;

Szôcs István: Könyvkötődések - és Könyvlátó-mások, Helikon, Kolozsvár, 1997/1/12.;

TESz (Benkő/1970);

Thelegdi János: Rudimenta Priscae Hunnorum linguage (A hunok régi nyelvének elemei), 1598. kiadta Rőczei György: Bp., 1994.;

Tokarev, Sz. A. (szerk.): Mitológiai Enciklopédia, Gon­do­lat, Budapest, 1988.;

Tregear, Mary: Chinese art, Oxford University Press, New York, 1980.;

Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség, 1993., Írástörténeti Kutató Intézet, 1993.;

Varga Géza: Ro­vás­írás és mitológia, Írástörténeti Kutató Intézet, Bp., 1997.;

Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutató Intézet, Bp., 1999.;

Varga Géza: A Nimród tamga, Ómagyar Kultúra, 1989/1/14.

Varga Géza: Különböző lineáris írásrendszerek hasonló jelei, Ómagyar Kultúra, 1991/1/69.

Varga Géza: Magyarok a szláv írásbeliség bölcsőjénél, Komáromi Lapok, 1992. június 5.; A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2001. 222. oldal; Arany Tarsoly, Budapest, 2005. szeptember 5. 34. oldal.

Varga Géza: Világfa hármashalmon, Keresztény Magyar Vetés, 1994. november 6.

Varga Géza: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig, Novemberi Magyar Fórum, 1995.

Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon , Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1996.

Varga Géza: Rovásírás és mitológia, Írástörténeti Kutatóintézet, 1998.

Varga Géza: A székely rovásírás eredete , Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1998.

Varga Géza: The origins of Hunnish Runic Writing , Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1999.

Varga Géza: Az írás, mint a kommunikáció eszköze, A grafológia kézikönyve, Grafológiai Intézet, Bp., 1998/57.

Varga Géza: A magyarság jelképei , Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1999.

Varga Géza: Mítoszok őre, Velemér , Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1999.

Varga Géza: A székelység eredete , Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 2001.

Varga Géza: Az Éden írása , A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi vastermelés, a VI. somogyfajszi konferencia kéziratai, Dunaferr Somogyország Archeometallurgiai Alapítvány, Dunaújváros, 2002.; Ősi gyökér, Miskolc, 2002.; Turán, Bp., 2002. november-december; Hazanéző, Korond, 2003/2/8.

Varga Géza: A hunok nyelve , Turán, 2003. július-augusztus.

Varga Géza: Hurrita lineáris írás , Magyarság és Kelet, A Magyarok Világszövetsége által 2004. június 1-6. között rendezett őstörténeti konferencia válogatott előadásai, CD. Írástörténeti Kutatóintézet, 2004.

Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma<... , Magyarság és Kelet, A Magyarok Világszövetsége által 2004. június 1-6. között rendezett őstörténeti konferencia válogatott előadásai, CD. Írástörténeti Kutatóintézet, 2004., nyomtatásban megjelent az Országépítő c. folyóirat 2006/I. számában.

Varga Géza: Magyar ősvallás, Országépítő, 2006/IV.

Varga Géza: A nikulsburgi us rovásjel, Turán, 2003. március-április.

Varga Géza: A tolna megyei súly feliratának székely betűs olvasata, Turán, 2001, április-május.

Varga Géza: A finnugor elmélet alkonya , a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem jegyzete, Farkas Lőric Imre Könyvkiadó, 2006. Olvasható a www.linksite.hu linkgyűjtemény " A finnugor elmélet alkonya " c. lapján és a " tudós virtus " online újságban.

Varga Géza: A székely írás eredete , Hazanéző, Korond, 2007/2.

Varga Géza: A nyelv, mint a valláskutatás forrása , Kapu, Budapest, 2005/3/53.

Varga Géza: Egy Tejútra vonatkozó székely adat magyarázata, Kapu, Budapest, 2005/4/49.

Varga Géza: Miről ismerhető fel a turul ? Arany tarsoly, Budapest, 2005. március 15., 27. oldal.

Varga Géza: A nagyszentmiklósi kincs ősvallásra utaló jelképei<... , Arany tarsoly, 2005. március 15., 30. oldal.

Varga Géza: Független székely állam jelképei Csaba királyfi korából , /tudós.virtus/ 2008. március.

Varga Géza: A honfoglalók könyvtárai , A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, 2001. 133. oldal; /tudós.virtus/ 2008. február.; Turán, 2007. október - december, 43. oldal.

Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon , Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1996.; A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2001. 145. oldal.

Varga Géza: A bodrog-alsóbűi rovásleletről , A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, 2001. 181. oldal.

Varga Géza: A körmendi kincs gyűrűje, A székelység eredete, 2001. 223. oldal.

Varga Géza: Tejút-jelkép a koronázási paláston, A székelység eredete, 2001. 229. oldal.

Varga Géza: Szent István és a rovásírás, A székelység eredete, 2001. 237. oldal.

Varga Géza: Rovásírásunk megújításáról, A székelység eredete, 2001. 249. oldal.

Varga Géza: A székely írás eredete , /virtus/ 2008. január.

Varga Géza: A Gizella-kincs turulján lévő avar jelek , /virtus/ 2008. február.

Varga Géza: A mistelbachi avar boglár jelei , /virtus/ 2008. május.

Varga Géza: Schwechati avar ékszerek jelei , /virtus/ 2008. május.

Vásáry István: A magyar rovásírás, A kutatás története és hely­zete, Keletkutatás, Bp., 1974. 159-171.;

Vasziljev, D. D.: Graficseszkij found pamjatnyikov tjurszkoj runicseszkoj piszmennosztyi aziatszkovo areala, Nauka, Moszkva, 1983.;

Wiseman, D. J.: Götter und Menschen im rollsiegel Westasiens, Artia, Prague, 1958.;

***

Jókai Mórral és Gárdonyi Gézával már nem beszélgethet; a fenti cikk szerzőjének azonban - egy ideig - még kérdéseket tehet fel, amikor az Őrség ben, a veleméri Csinyálóház ban nyaral.

50% last minute kedvezmény jár e cikk olvasójának is!

***

Szép honlap baráti áron

Cserépmadár szállás (õrségi szálláshely, falusi turizmus)
Csinyálóház (õrségi szálláshely, falusi turizmus)
Õrségi látnivalók településenként
Õrségi látnivalók témánként
Veleméri képek
Apróhirdetés
Könyv
Õrség