A magyar földrajzi nevekben elrejtve, vagy érthetően benne van a magyarság és a Kárpát-medence történelme. Most a műemléktemplomáról híres őrségi település nevét fogjuk vallatóra.
. Veleméri rajzos sindü (tetőcserép), közepén az Éden egy forrásból fakadó négy szent folyóját ábrázoló X alakú jellel; a négy körbe zárt kereszt a székely írás "f" (Föld) jele - a világ négy tájának jelképe; az X alakú jel Bél isten jelképe (az istennek a világ bel sejében a helye), amely a székely rovásírás "b" (Bél) jelével is azonos; a sindü illusztrálja a Bél istennév és a világ szavunk összefüggését . .
Az, hogy Velemér neve így, vagy úgy a Hun Birodalomhoz kötődik, nem új gondolat. . Attila halála után a két táborra szakadt hun szövetség népei közül a germánok arattak diadalt s ők osztoztak meg a területen. . Valamár, a gótok királya, aki korábban Attila alárendeltje (alkirálya?) volt, a mai Nyugat-magyarország területén kapott egy kisebb országot. Ez a kis ország Velemér és Velem között terülhetett el, s a két név az országocska két (határvédő, vagy központi szerepe miatt?) fontos településének a neve lehetett. . A hunok azonban többnyire hun herceget neveztek ki a csatlakoztatott népek fölé, vagy különféle vérszerződésekkel és házasságokkal láncolták magukhoz a vezéreiket évszázadokon keresztül. Ezért gondolhatunk arra, hogy Valamár részben, vagy akár egészben is hun eredetű lehetett. Szinte bizonyosra vehetjük azt is, hogy országában a Hun Birodalom bukása után is éltek hun személyek, vagy csoportok. Talán ilyen továbbélő hun csoportoknak köszönhető, hogy Valamár neve két Vas megyei település (Velemér és Velem) nevében is felismerhető (a germánok később az avarok elől nyugatra menekültek). . A fentiek miatt feltételezhető, hogy Valamár neve hun eredetű is lehet, s a korábbi nagy hun uralkodó, Balambér, nevének germánosodott (vagy germánnak vélt) változata. Ez ad lehetőséget a több változatban (Balambér, Valamár, Velem/Velemér) is fennmaradt név magyarázatára. A szó elemzése ezt a hipotézist megerősíteni látszik. . A név többszörös összetétel.
A Bal/Val/Vel előtagban a magyar isteni triász fiútagjának régi neve ismerhető fel (az istenalakot később - idegen hatásra - Nimród néven említik). Ez a Bél istennév szerepel a Balaton "Bál (is)ten" nevében, bálvány szavunkban és másutt is (vö: belső, világ, világos, Pilis stb.). A széles körben elterjedt Bál/Bél istennév kőkori és magyar eredetű. A székely rovásírásban az ő jelképe volt az X alakú "b" (Bél, belső) rovásjel. E jelet máig alkalmazzák a Velemér környéki fazekasok tetőcserepeken (viharkár ellen) és tejesköcsögökön (a tehén egészsége és a vastagabb tejföl érdekében). A néprajzkutatók rontáselhárító jelként tartják nyilván ezt a jelet, de nem tudják megmagyarázni, miért éppen ez a jelforma vált rontáselhárító jellé. . A szintén összetett utótag a magyar ember szó változata, amelynek párhuzama az etruszk umber "egy törzs neve" és a spanyol-portugál hombre "ember" szó is. Ennek az ember szónak a magyarázatával nem foglalkozunk - mert az nem tartozik szorosan a Velemér helynév magyarázatához s már korábbi magyarázatai vannak. . A Balambér - Valamár - Velemér név tehát eredetileg "Bél ember(e)" jelentésű lehetett. Ez kifejezetten alkalmas név volt egy uralkodó számára, mert a hatalom isteni eredetét fejezte ki. . Mindezek alapján azt gondoljuk, hogy Balambér hun uralkodó és Valamár gót király magyar eredetű nevet viseltek. Velemér neve pedig feltehetően azért maradt fenn a hun kortól napjainkig, mert a hun kortól napjainkig folyamatosan magyarok lakták. . .
